Lehetséges magyar munkaerő-tartalékról mondott le a kormány

Új Egyenlőség

A Fülöp-szigeteken toboroznak munkavállalókat a magyar munkaerőhiány kezelésére. Vajon a szakszervezetek útja a teljes ellenállás vagy az ide érkező munkavállalók „megszervezése”? Erről a dilemmáról beszélgettünk Székely Tamás szakszervezeti vezetővel.

Magyarországon az egyik legnagyobb ágazati szakszervezeti szövetség a VDSZ, amelynek vezetőjével arról beszélgettünk, hogy mit lehet és kell tennie a külföldi munkavállalók tömeges behozatala kapcsán egy érdekképviseleti szervnek. Székely Tamás elmondta, semmilyen egyeztetés nem volt a kormánnyal, ezért csak a sajtóból és a külföldi szakszervezeti kapcsolatokból tudják, hogy mire lehet számítani.

Ez alapján úgy tudják, hogy meghatározott feltételrendszer alapján válogatnak a Fülöp-szigeteken a potenciális munkavállalók között. Olyan fiatal férfiakat keresnek, akik angolul tudnak, és amennyiben vallásukat gyakorolják, akkor legyenek keresztény katolikusok. Jelenleg inkább betanított, operátori munkákra van kereslet a külföldi munkavállalók számára, amely főleg az autóipart és az elektronikai ipart érinti.

Kérdés ebben az helyzetben, hogy milyen stratégiát követ egy magyar szakszervezet. A VDSZ Székely Tamás szerint igyekszik mérsékelni a károkat, amelyek a mostani tagjaikat érhetik. Ezek a hátrányok két módon jelenhetnek meg.

Az első a bérekre gyakorolt hatás. Furcsa módon ez nemcsak a bérek leszorítását jelentheti, hanem bérfeszültséget is. Egy filippínó munkavállaló számára a munkaerő-közvetítő szállást és gyakran étkezést is biztosít, cserébe a fix bérért. Ez utóbbi azt jelentheti, hogy a külföldi munkavállalónak alacsonyabb lehet a bérigénye akár egy súlyosan inflációs helyzetben is, mivel annak hatásai a lakhatás és az élelmiszerárak tekintetében nem csapódnak le nála.

A másik probléma, hogy pozíciót veszíthetnek a szakszervezetek. Érdemi és jogszabályban is biztosított tárgyalási pozíciójuk akkor van, ha a dolgozók 10%-át képesek tagjaik között tudni, azaz reprezentatívnak számítanak. Ebben az esetben lehetőségük van kollektív szerződést kötni, amelyben a munka törvénykönyvénél jobb feltételeket is írásba lehet foglalni a dolgozók előnyére.

Amennyiben elveszíti egy szakszervezet a reprezentativitását, a kollektív szerződés is elvész, és az abban foglaltakat sem kell betartani a munkáltatónak. Ez pedig nettó bércsökkenést is okozhat.

Amennyiben ezt a helyzetet el akarják kerülni a szakszervezetek, akkor egyszerre kell kísérletet tenniük a már meglévő munkavállalók között a szervezettség növelésére, és a külföldi munkavállalók szakszervezetbe való beléptetésére.