G7 Beszélgetések podcast

Player FM - Internet Radio Done Right

3,347 subscribers

Vor sieben Jahren hinzugefügt

Inhalt bereitgestellt von G7. Alle Podcast-Inhalte, einschließlich Episoden, Grafiken und Podcast-Beschreibungen, werden direkt von G7 oder seinem Podcast-Plattformpartner hochgeladen und bereitgestellt. Wenn Sie glauben, dass jemand Ihr urheberrechtlich geschütztes Werk ohne Ihre Erlaubnis nutzt, können Sie dem hier beschriebenen Verfahren folgen https://de.player.fm/legal.

Biscuits & Jam

1
Encore: Jessica B. Harris Believes in a Welcome Table 42:14

vor 14 Tagen42:14

Später Spielen

Listen

Gefällt mir

Geliked

42:14

Episode Description: Jessica B. Harris may have been born and raised in New York City, but she has Tennessee roots through her father and has spent much of her life split between homes in the Northeast and the South – specifically New Orleans. For more than fifty years, she has been a college professor, a writer, and a lecturer, and her many books have earned her a reputation as an authority on food of the African Diaspora, as well as a lifetime achievement award from the James Beard Foundation. A few years back, Netflix adapted her book, High on the Hog: A Culinary Journey from Africa to America , into a 4 part docuseries. And I’m very proud to say that she’s a longtime contributor to Southern Living with a regular column called The Welcome Table. This episode was recorded in the Southern Living Birmingham studios, and Sid and Jessica talked about her mother’s signature mac and cheese, the cast-iron skillet she’d be sure to save if ever her house were on fire, and her dear friend, the late New Orleans chef Leah Chase. For more info visit: southernliving.com/biscuitsandjam Biscuits & Jam is produced by : Sid Evans - Editor-in-Chief, Southern Living Krissy Tiglias - GM, Southern Living Lottie Leymarie - Executive Producer Michael Onufrak - Audio Engineer/Producer Jeremiah McVay - Producer Learn more about your ad choices. Visit podcastchoices.com/adchoices…

G7 Beszélgetések

Serie-Home•Feed

A G7.hu gazdasági, közéleti podcastja.

346 Episoden

#Üzlet #Üzleti tudományok #G7 #Gazdaság #Hírek

G7 Beszélgetések

3,347 subscribers

updated vor 17 Tagen

Serie-Home•Feed

A G7.hu gazdasági, közéleti podcastja.

346 Episoden

#Üzlet #Üzleti tudományok #G7 #Gazdaság #Hírek

Minden epizód

G7 Beszélgetések

1
A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések

vor 17 Tagen

—

A magyar településekről ötvennél is adatot tart nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelyek nagy részét maguk a települési önkormányzatok jelentik. A közelmúltig azonban mégis csak kevesen követték a településük fejlettségét ezek segítségével. Az Egyensúly Intézet tavaly azért is dolgozta ki a Településindexét, hogy ezt könnyebbé tegye. Az index a KSH adatai alapján számszerűsíti a falvak, városok és fővárosi kerületek fejlettségét, és a mellé készült honlapon adatvizualizációk alapján össze is lehet hasonlítani a településeket. A Településindex más, hasonló indexektől eltérően – mint amilyen például az Economist Intelligence Unit híres élhetőségi listája – nem kifejezetten az élhetőségre, hanem a fejlettségre koncentrál: ezért kiemelt jelentőséggel bírnak a gazdasági mutatószámok, mint az adóbevételek, vagy a diplomások aránya. Emellett olyan szociális és kulturális dimenziók is fontosak, hogy hányan vesznek részt lakosságarányosan például színházi előadásokon, mekkora a zöld területek aránya vagy milyen az egészségügyi ellátás elérhetősége. Az indexet 53 indikátor alkotja, külön mérték a fővárosi kerületeket, a megyeszékhelyet, a 15 ezer fő feletti városokat, az 5 és 15 ezer fő közötti városokat és falvakat, illetve az ötezer fő alatti kistelepüléseket. Az, hogy mit tudunk mérni és miről tudunk diskurzust generálni, befolyásolhatja, hogy a döntéshozók merre próbálnak haladni – mondta el Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója a G7 Podcastban. https://g7.hu/uploads/2025/05/g7_telepules.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Úgy látszik, az önkormányzatoknak, települési vezetőknek is nagy igényük van erre az összehasonlítási lehetőségre, mert sok esetben jelzik, ha például hibás adatra bukkannak. Nagyon sok megkeresés érkezik maguktól a jegyzőktől, hogy módosítsanak számokat – monda el Marek Bertram, az Egyensúly Intézet vezető elemzője. Mivel a kutatók a KSH adataiból dolgoznak, nem tehetnek mást, mint hogy a hivatalhoz küldik a hibás adatközlés felfedezőit – így pedig sokat javulhatnak a települési adatok. Hiába szól ma minden a big datáról, a mesterséges intelligenciáról, még mindig viszonylag kevés információ érhető el települési szinten. Ahogy Filippov Gábor fogalmazott, még ma is megdöbbentően egyszerű adatok hozzáférhetetlenek és összehasonlíthatatlanok. Magyarország ráadásul még igen jól áll, ugyanis azt is vizsgálták, hogyan lehetne a településindexet a szomszédos országokra is kiterjeszteni, hogy a nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tegyék, de máshol még kevesebb megfelelő minőségű, összehasonlítható adat érhető el. Az, hogy milyen mutatók alapján gondolkodunk a településekről, nem pusztán technikai kérdés: közpolitikai hatása is van. Ahogy a GDP a második világháború után átalakította a nemzetek fejlődésének mérését, úgy ez a fejlettségi index is új nézőpontot kínálhat a hazai döntéshozóknak – akár a helyi, akár az országos szinten. A mérhetőség általában is fontos lenne a közpolitikai gondolkodásban: jó hatása lenne, ha itthon is nagyobb teret nyerne, hogy a tervezett intézkedések hatásait előre próbálják megbecsülni, majd utólag vissza is mérnék. Nagyon eltérő ebben az egyes magyarországi települések helyzete, van már olyan nagyváros, ahol külön adatelemző csapat van, máshol viszont szinte egyáltalán nem is foglalkoznak az adatokkal. Egy ilyen sok változóból álló kompozit indexnél egy-egy kiugró mutató nem tud segíteni az élre kerülni. Egy település nem tud a lista elejére kerülni pusztán a kiugró iparűzésiadó-bevétellel, de akkor sem, ha nagyon magas a színházi előadásokat látogatók száma. Annyi azonban látható, hogy a fejlettség statisztikai értelemben a lakosság képzettségével áll a legszorosabb összefüggésben. Márpedig Magyarország mára sereghajtó lett Európában a fiatalok felsőoktatási részvételében. Az országon belül pedig nagy a verseny a települések között a diplomás lakosokért. A települések szempontjából a jól képzett lakos a legfontosabb a szűkös erőforrásokért kell vetélkedniük a településeknek, tehát ez egy verseny nagyon sok szempontból, és ezt látjuk is, megint csak nemcsak Budapesten, hanem az ország minden területén, hogy az agglomerációs központok és a környező települések szó szerint versengenek (…) a magas minőségű humán erőforrásért – vonta le a talán legfontosabb konzekvenciát Filippov Gábor. A magyar közbeszédben visszatérő toposz, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra lenne szükség, ez azonban messzemenően nincs így. Ha a munkaerőpiaci vagy népegészségügyi anyagunkat megnyitja valaki, mindig unalmasan beleütközünk abba a problémába, hogy mindenhol a jobb adatok azok a magasabb iskolai végzettséghez kapcsolódnak, a rosszabb adatok az alacsonyabb iskolai végzettséghez kapcsolódnak, olyannyira, hogy kiirthatatlan ez a mítosz, de én mindig elmondom minden lehetséges helyen, hogy nem igaz az, hogy a McDonald’s-ban diplomások állnak ott a fritőz mellett és ők szolgálják ki a szakmunkásokat, akik a fizetőképes vendégek. – emelte ki Filippov Gábor. Akár az álláskeresés időtartamát nézzük, akár a bérprémiumot, akármilyen tekintetben nézzük meg vagy hasonlítjuk össze a különböző végzettségű csoportokat, minden tekintetben a diplomások vannak versenyelőnyben. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen milyen felsőoktatási intézményben végeznek az emberek. Pszichológiai, kommunikációs, assziriológus vagy bármilyen végzetséggel is sokkal jobb pozícióból indulunk a munkaerőpiacon és az életben, mint ha nem lenne diplománk. Végül a kutatók egyértelműen kiemelték a helyi vezetés szerepét is. A jogkörök beszűkülése és a forráshiány ellenére vannak olyan városvezetők, akik tudatosan keresik az adatokat és a fejlesztési lehetőségeket. Akár azonos helyzetből induló települések között is jelentős különbség alakulhat ki néhány év alatt, ha agilis, kellően kreatív vezetés jut szerephez – politikai elköteleződéstől függetlenül. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast! Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban? Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. The post A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

vor 6 weeks

—

Hadiipari reneszánszról szólnak a hírek, pedig az európai védelmi kiadások még 2023-ban sem érték el a GDP 2 százalékát, és néhány év múlva is várhatóan 3 százalék alatt maradnak. Mindezt úgy, hogy három éve háború dúl keleti szomszédunkban, Ukrajnában. Érdemes ezt azzal összehasonlítani, hogy az aktív helyi konfliktus nélküli hidegháborúban az európai országok az éves GDP-jük 3-5 százalékát fordították védelmi célokra, míg az Egyesült Államok 5-6 százalékot – hívta fel a figyelmet a mostani európai hadiipari tervek korlátozottságára Lázár Zsolt hadiipari elemző, a G7 podcast vendége. https://g7.hu/uploads/2025/04/g7_hadiipar.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. A hadiipari fejlesztések kapcsán az is fontos, hogy azok milyen hatást érnek el a gazdaságban, a társadalomban. A technológiaintenzív, informatikai fejlesztések nagyon hasznosak lehetnek a társadalom számára, de az már kevésbé, ha túl sok és felesleges, elavult eszközt vásárolnak és gyártanak. Most kinyílik egy óriási pénztárca, amiből nyakra-főre lehet bármit vásárolni, viszont az őrülten fontos, hogy (…) meg kell győzni az embereket, hogy tényleg őket is szolgálják ezek a fejlesztések – hangsúlyozta Lázár Zsolt. A pozitív tovagyűrűző hatások jól működtek a nyugat-európai és amerikai gazdaságban, a keleti blokk országaiban azonban nem – ennek kiemelt szerepe volt a kommunista rendszer elmaradásában és hidegháborús vereségében. Izrael példája mutatja, hogyan lehet ezt jól csinálni: az ország hadiipari informatikai fejlesztéseire alapozva a világ egyik vezető technológiai központja lett. Magyarország esélyei politikai és gazdasági adottságai miatt csekélyek, hogy profitálni tudjon az európai hadiipari fejlesztésekből. A gazdasági nehézségeket jól mutatja a Gripen vadászgépek beszerzése. Csehország és Magyarország majdnem ugyanakkor vásárolt a svéd típusból, Lázár Zsolt korábbi tanulmányában azt elemezte , hogy milyen hatásai voltak a két országban a gyártó által vállalt ellentételezési programnak. Az üzlet lényege az volt, hogy a vadászgépek beszerzéséért cserébe Svédország próbál helyi vállalatoktól vásárolni, és/vagy beruházni. Míg cseh cégek tudtak termékeket eladni a program segítségével a svédeknek, Magyarország esetében az ellentételezés kimerült az Electrolux beruházásában, amikor porszívógyárat hoztak ide – ezt aztán el is vitték már Ázsiába. Az ellentételezésben a magyar know-how-t és magyar céges betársulást mikroszkóppal lehetne keresni – fogalmazott Lázár Zsolt. A kormányzat az utóbbi évek hadiipari beszerzéseit próbálja sikerként tálalni, különösen hogy a Rheinmetall vagy az Airbus hazai bázist is létrehozott. Ezek leginkább összeszerelő-karbantartó bázisnak tekinthetők, nem érdemi hozzáadott értéket termelő egységeknek. Ezekben ráadásul semmi egyedi sincsen: ahova érdemi mennyiséget adnak el, mindenhol hasonló bázisokkal jelennek meg a hadiipari gyártók. Ezek is mutatják, hogy Magyarország nem találta meg annak módját, hogyan lehet hadiipari fejlesztésekből érdemi innovációt, hozzáadott értéket létrehozni. Az új európai együttműködésekben pedig azért sem várható, hogy jelentős szerepe jutna hazánknak, mert egyre kevésbé lehet megbízni Magyarországban. Az orosz elköteleződés olyan körülmény, ami miatt már nem eltévedt bárányként, hanem kockázatként tekintenek Magyarországra. Ilyen körülmények között pedig érthető, hogy szenzitív fejlesztéseknek a közelébe sem juthat hazánk. Európa számára ugyanakkor óriási innovációs lehetőség van a hadiipari fejlesztésekben. Ennek kihasználásához azonban arra lesz szükség, hogy csökkentsék a párhuzamosságokat. A katonai eszközöknél még messze nem beszélhetünk egységes piacról. Az eltérő fegyverrendszerek párhuzamos üzemeltetése jelentős többletköltségekkel jár, az európai egységesítés jelentősen növelné a hatékonyságot. Mivel több európai gyártó versenyez az erőforrásokért, kevésbé versenyképesek az exportpiacokon. Nem ritkán egymással is versenyeznek az EU-n kívül, a nagyobb koncentráció segíthetné az eredményesebb külpiaci fellépést. A beszélgetésben továbbá szóba került: milyen szerepe lehet a 4iG-nek a hadiipari fejlesztésekben, mennyire lehet korlátozó tényező az átláthatatlan magántőkealap-tulajdon, és miért érte meg a Rheinmetallnak megvásárolni a vállalat negyedét; hogyan lehet a helyi kkv-k szerepét növelni a hadiiparban; milyen lehetőségeik vannak a hazai vállalkozóknak az európai programokban részt venni; hogyan sikerült a magas bérköltségek ellenére a svéd hadiipari gyártást helyben tartani, hogyan lehet a svéd gazdaság kiemelt ágazata. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast! Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban? Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak? 200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget. The post Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása

vor 10 weeks

—

Immár a Föld minden ötödik lakosa afrikai, és míg más kontinenseken leállt vagy lassul a lakosság növekedése, a másfél milliárd lakosú Afrikában tovább tart a gyors növekedés. Ezzel azonban nem tud lépést tartani a gazdasági fejlődés: hiába növekszik a gazdaság évi 3-4 százalékkal, az egy főre jutó GDP az elmúlt években nem nőtt. Nagyok a különbségek a kontinens országai között, és nagyon eltérőek a fejődési kilátások. Hiába indulnak alacsony szintről, nem mindenkinek jön össze a növekedés: Nigériában például az egy főre jutó GDP 2014-ben még 3222 dollár volt, de 2025-re mindössze 835 dollárt jósol a a Nemzetközi Valutaalap – mondta el a G7 podcastban Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem professzora, az itt működő Afrika Kutatóközpont vezetője, az Afrika Tanulmányok tudományos folyóirat alapító-főszerkesztője. https://g7.hu/uploads/2025/03/g7_afrika.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Az afrikai gazdaságok és társadalmak egyenetlen fejlődésének számos oka van. Egyrészt számos országban nagyon jelentős probléma a korrupció, és hogy ragaszkodnak a hatalomhoz a vezetők, számos autokrata, diktatórikus berendezkedésű ország van. Nem életszerű azonban nyugat-európai politikai viszonyokat elvárni. Sőt, sok esetben az ettől eltérő országok tudnak jelentős sikert elérni az államok fejlesztése során. Jó példa erre Ruanda esete: az 1994-es népirtást követően Paul Kagame vett át az ország vezetését, és a fejlesztési irodalom alapján „jóságos diktátornak” (benevolent dictator) tekinthető. Ruanda autoriterebb berendezkedése ellenére a fejlesztő államiság révén elindított olyan beruházásokat, amelyek az emberek jólétét javították. Óriási eredményeket sikerült az ország fejlesztésében elérni. Ugyan eredetileg két ciklust engedélyezett az alkotmány, de annak 2015-ös módosításával 2024-ben negyedik elnöki mandátumát kezdhette meg Kagame. Most viszont az északkelet-kongói területen újból kitört fegyveres konfliktus kihívások elé állítja Ruandát is. A rossz kormányzás több afrikai országban is gyakran gátolja az adott terület potenciáljának kiaknázását. Afrika hatalmas nyersanyagvagyonnal rendelkezik, de sajnos az államok nem tudják, hogyan menedzseljék ezeket a kincseket – emelte ki Tarrósy István. A probléma sok esetben, hogy csakis a nyersanyagok kitermelésére épül a gazdaság, ami egyben nyersanyagátok – Nigéria esetében ez főként az olajipar. A növekvő lakosságnál pedig az ágazat hasznát egyre több ember között kell elosztani. Akadnak azonban jó példák is, ilyen Mauritius esete. Ők is a kvázi monokulturális, cukornádra fókuszáló iparra és kereskedelemre építettek, de ezt elkezdték diverzifikálni – nemcsak termékek, de partnerek szintjén is. Ma már 10 ezer dollár feletti az egy főre jutó GDP. Kizsákmányoló nemzetközi környezet A nyugati országok és újabb globális szereplők – mint Kína – Afrikában játszott szerepe nem feltétlenül előnyös a kontinens számára. Még a kormányzási problémáknál is nagyobb kihívás, hogy a nyugati országok olyan adó- és vámrendszert működtetnek, amely segíti a nyugati vállalatokat, hogy ne fizessék meg a törvényileg kötelező adókat és vámokat az afrikai nyersanyagok exportja után. Az olyan adóelkerülési központok, mint Svájc és számos nyugat-európai ország, akár kulcsszerepet is játszhatnak Afrika gazdasági lemaradásában. A nyugati cégek nem egyszer irreálisan alacsony áron exportálják termékeiket az adó- és vámelkerülést támogató országokba, mint például Svájc, ahova csak papíron értékesítik a termékeket. Nem mondhatjuk csupán azt, hogy az afrikai rossz kormányzás miatt van Afrika olyan állapotban, amiben. Sajnálatos módon egy hipokrata nyugat-európai, nyugati szemlélet markánsan hozzátesz ehhez. (…). Én azt hiszem, hogy a nemzetközi kereskedelem egésze egy olyan imbalanszot tart meg magában, amely még nem is tud abban Afrikának vagy más feltörekvő térségeknek segíteni, hogy sokkal inkább be legyenek kötve a globális folyamatokba. Ezeket ugyanis elképesztő módon dominálják azok a nyugati érdekek, amelyek egyébként dominálták akár a gyarmatosítás időszakát is. Jó példa erre, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) pénzét, a CFA frankot még mindig a francia központi bank felügyeli. A fejlesztések terén azonban új lehetőségeket hozott Kína. Az ázsiai ország leginkább hosszú távú infrastrukturális projektekkel van jelen, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a regionális összeköttetések javításához. Kína infrastruktúrát épít, amely segíti Afrikát a globális folyamatokba való bekapcsolódásban, bár a kínai beruházások sok esetben hitelspirált eredményeznek. Mára ezért Kína is jóval megfontoltabb, hogy mire és kinek ad hiteleket. A nyugati országok és más feltörekvő szereplők, mint Törökország vagy Indonézia is megjelent az ilyen típusú fejlesztéseknél, ez pedig hasznos versenyhelyzetet teremt, ma már sokkal jobba ajánlatok közül válogathatnak az afrikai kormányok, akik szeretnének érdemi infrastruktúrafejlesztéseket. Magyarország Afrikának ösztöndíjhelyeket tud adni A növekvő afrikai gazdaság lehetőségeit nemcsak globális, de régiós összevetésben sem tudta Magyarország egyelőre nagy mértékben kihasználni. A hazai kivitel értéke és aránya is messze elmarad a visegrádi országokétól. Tarrósy István ennek kapcsán kiemelte, hogy egyre többet foglalkozik Magyarország Afrikával, egyre több magas szintű kormányzati és üzletember-találkozóra kerül sor. Ezt a folyamatot segíti, hogy egyre több nagykövetség nyílt 2010-et követően – a személyes jelenlét nagyon fontos a lehetőségek felmérésében és kiaknázásában. A leglátványosabb eleme a magyar jelenlétnek Afrikában talán a Stipendium Hungaricum: az ösztöndíjprogram elősegíti a kapcsolatok kialakítását az afrikai országokkal. Az ösztöndíjprogram keretében már 40 fölötti afrikai országból érkeznek százával fiatalok magyar egyetemekre tanulni – emelte ki a hazai felsőoktatási ösztöndíjprogram eredményeit Tarrósy István. A gazdasági kapcsolatok fejlesztését segíthetné, ha könnyebb lenne munkát vállalni az egyetem után a nálunk tanuló afrikai diákoknak, ha aktívabb programok lennének a korábban itt tanult diákok és Magyarország közötti kapcsolatok életben tartására. Ezek mind segíthetnék, hogy jelentősebb gazdasági kapcsolatok épüljenek ki Afrika és Magyarország között. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast! Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban? Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak? 200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át. The post Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
A Csubakka-védekezés lett az új norma a nemzetközi kereskedelemben

vor 15 weeks

—

A vámok átlagos szintje a második világháború után körülbelül 30-40 százalékos volt, ám azóta folyamatosan csökkent. manapság az importtal súlyozott vám mértéke világszerte 2,5 százalék körül van, az USA-ban körülbelül másfél százalék magasságában áll, az EU-ban ennél egy kicsivel kisebb, 1,4 százalék körüli – mondta podcastunkban Horváthy Balázs, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója. https://g7.hu/uploads/2025/02/g7_vilagkereskedelem.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Mára trendfordulóhoz ért a világkereskedelem: a második világháború óta folyamatosan csökkenő vámszintek és lebomló kereskedelmi korlátozások helyett növekedni kezdtek a vámok, illetve újabb és újabb korlátozások jelennek meg. Az Egyesült Államok és Kína között élesedő konfliktus ma már oda jutott, hogy a korábban megkérdőjelezhetetlen szövetséges Kanada és az Európai Unió ellen is vámokat tervez a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció. Jogi kiskapukba kapaszkodva Ma a világ 166 országa tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, a WTO-nak, és a világkereskedelem 98 százaléka e szervezet szabályai alá esik. Az egyik legfontosabb alapelv a legnagyobb kedvezmény elve, ha egy WTO tagállam egy másiknak vagy akár egy harmadik országnak biztosít egy kedvezményt, azt a többi tagállamnak is biztosítani kell. Ez alól csak a szabadkereskedelmi megállapodások jelentenek kivételt, amelyek során nem csak a vámokat szokták eltörölni, hanem a kereskedelem útjában álló egyéb szabályozási, engedélyezési eljárásokat is igyekeznek egységesíteni, könnyíteni. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges egyáltalán, hogy az Egyesült Államok a vele egy szabadkereskedelmi megállapodásban lévő Kanada és Mexikó ellen 25 százalékos * a 25 százalék az általános szabály, energiahordozók estében például 10 százalék vámot határoztak meg. vámot vezethet be – hiszen más WTO tagállamoknak nagyobb kedvezményt biztosít? A WTO szabályozásban van egy Jolly Joker: minden ország a saját belátása szerint vezethet be vámokat, ha nemzetbiztonsági érdekei ezt megkívánják. Az Egyesült Államokban Donald Trump hozott erről egy intézkedést, amit 30 napra éppen felfüggesztettek. Maga az elnöki rendelet egyébként kifejezetten utal a nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekek érvényesítésére – magyarázta Horváthy Balázs. Amikor az Egyesült Államok 2018-ban védővámokat vezetett be Kínával szemben, szintén a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott. Csakhogy akkor még több mint száz oldalas, tényszerű indoklás is kapcsolódott ehhez. Mára azonban a nemzetbiztonsági érdekre történő hivatkozás kiüresedett, a South Park sorozatból híressé vált Csubakka-védekezéshez lett hasonló: szinte bármire rá lehet a nemzetbiztonsági érdeket fogni, még ha nehezen hihető is, hogy érdemi relevanciája lenne. Ellehetetlenített vitarendezés Azért lehet ma bátrabban vámokat emelni akár nem teljesen igazolható nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva is, mert a hátrányba hozott országnak nincs sok lehetősége, hogy partnerét rávegye a szabályok megváltoztatására. A WTO 1995-ös létrejöttének egyik legnagyobb innovációja az volt, hogy bevezették a vitarendezési eljárást. Korábban az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) idejében is lehetett panaszt tenni egy-egy ország eljárásával szemben, de csakis a szervezet működésében résztvevő országok egyöntetű jóváhagyása mellett lehetett bármiféle nyilatkozatot elfogadni – tehát a sértett által bepanaszoltnak is el kellett fogadnia a határozatot. Érthetően ez sem volt túl hatékony megoldás. 1947 és 1995 között ennek megfelelően nem túl sok, mintegy háromszáz eljárás indult, de csak körülbelül száz esetben sikerült panasznyilatkozatot elfogadni. Ehhez képest 1995 és 2019 között hatszáznál is több eset volt. Ezek az eljárások alkalmasak arra, hogy például tiltott állami támogatás vagy nem ésszerű hatósági tiltások miatt panaszt tegyenek egyes országok gyakorlata miatt. A WTO szabályok szerint az egyes eljárásokat addig lehet lefolytatni, amíg nem alakul ki blokkoló konszenzus azok ellen. Csakhogy 2019 óta nem működik a vitarendezési eljárás: ez egy bíróságokhoz hasonló testületre épül, amelynek a fellebbezési testületi tagjait éveken keresztül nem tudták kijelölni, mert az Egyesült Államok ezt blokkolta. Végül 2019-re lejárt az utolsó tag megbiztatása is. Ugyan ma is lehet vitarendezési eljárást kezdeményezni a WTO-nál, de másodfokon nem működik a testület, így leáll a folyamat. Mára jelentős ügyszám torlódott fel, és nem nagyon bízhatnak az országok abban, hogy nemzetközi jogi úton tudják a vitás kérdéseiket rendezni, ez is a vámok és támogatások háborúja felé viheti a világgazdaság működését. Az Európai Unió megpróbált új megállapodást tető alá hozni, de 2024-ben ez nem sikerült. Az EU és Kína azonban részt vesz egy kvázi választott bírósági megoldásban: európai kezdeményezésre 54 országgal közösen vállalták, hogy vitáikat egy külön bíróság előtt rendezik. Azonban az Egyesült Államok ebből továbbra is kimaradt. A beszélgetésben ezen kívül szóba került: Hogyan működnek a technológiai termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó tiltások és korlátozások. Milyen szerepe és lehetősége van Magyarországnak a nemzetközi kereskedelmi szabályrendszer alakításában. Milyen előnyökkel jár a közös uniós vámpolitika a magyar gazdaság számára. A világkereskedelem szabályozásának várható trendjei. Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre ! Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast! Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban? Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak? 200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait. The post A Csubakka-védekezés lett az új norma a nemzetközi kereskedelemben first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Sokkal több közös pont van a jövő benzinkútja és a digitális fizetések között, mint gondolnád

vor 16 weeks

—

Ahogy már a benzinkutat sem feltétlenül csak a tankolás miatt keressük fel, a kártyatársaság sem ragadt meg a plasztikoknál, sőt, már inkább IT-cégként lehetne definiálni. A MOL és a Mastercard változó piaci szerepéről, az ebben rejlő üzleti lehetőségekről, partnerségükről és a világ legnagyobb hamburgerértékesítő rendszeréről is szó lesz a G7 beszélgetések legújabb részében, ahol Mondovics Pétert, a Mastercard marketing menedzserét kérdezzük. A beszélgetést ide kattintva, vagy bármely podcast-lejátszóban lehet meghallgatni: https://g7.hu/uploads/2025/02/Mondovics-Peter-Mastercard-Mol-2.mp3 A MOL Fresh Corner mára egy találkozóponttá vált, ahol lehet kávézni, megpihenni, feltöltődni is. A MOL Move lojalitásnövelő alkalmazás nagyon sok promóciót tartalmaz, és még fontosabb, hogy lehetővé teszi az ügyfélélmény személyre szabását. A régi lojalitásrendszerek kifáradtak – egy régebbi kutatás szerint átlagosan 7 hűségkártya van egy magyarnál, amelyből egyet vagy kettőt használ. Az nem elég, hogy mobilalkalmazásokba költöztek a kártyák, sokkal izgalmasabb, hogyan szabják személyre az élményeket. Ehhez pedig sok adat kell. A Mastercard célja, hogy ösztönözze a digitális fizetéseket, aminek első lépése, hogy hozzáférjenek a digitális élményekhez – és mindezt biztonságosan tehessék. A szigorú adatvédelmi elvekre épülő rendszer mellett fontos az is, hogy nagyon transzparensen kommunikáljunk a felhasználókkal az adataikról a Mastercard marketing menedzsere szerint. Közvélekedés, hogy a Mastercard egy kártyatársaság – pedig nem vagyunk azok, nem bocsátunk ki kártyát. Mi egy IT-cég vagyunk, hatalmas szerverparkokat üzemeltetünk és a feladatunk, hogy a globális tranzakciók elszámolása a nap végén mindig megtörténjen – hangsúlyozta. A Mastercard tevékenysége már rég nem a fizetésről szól; különböző adatforrásokkal dolgoznak, 210 országban vannak jelen, ahol rengeteg adat képződik, látják a helyi és globális trendeket is. Látjuk például, ha valahol árvíz vagy tornádó van és megszűnik például egy elektronikai alkatrész, chip gyártása, ami nagy fennakadást okozhat az autóiparban. Mi erről időben értesülünk – ez a fajta jövőbelátás a szolgáltatásaink egyik fókuszpontja – emelte ki a Mastercard marketing menedzsere. A másik pedig a mesterséges intelligencia használata. A Mastercard vett egy olyan alkalmazást, amely profi a személyre szabott éttermi menüajánlatok összeállításában. Ez egy másik vásárlási helyzetre lefordítva azt jelenti, hogy ha valaki vesz például egy lila kanapét, akkor – a hagyományos ajánlórendszerekkel szemben, amelyek ilyenkor további lila kanapékat ajánlanak – a mesterséges intelligencia segítségével a rendszer felismeri a felhasználó által preferált textúrákat, színeket, és egy hozzá illő kiegészítőt, például zöld párnákat kezd ajánlani. (A beszélgetés elején említett promóció már véget ért.) A podcast megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta. The post Sokkal több közös pont van a jövő benzinkútja és a digitális fizetések között, mint gondolnád first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon

vor 18 weeks

—

A Fülöp-szigetekiekről nagyon gyakran mondják, hogy kedvesek, mosolygósak, de a szakértői interjúk és a dolgozókkal készített interjúk alapján is az derült ki, hogy nagyon sokuk küzd mentális problémákkal, depresszióval. Vannak hatalmi visszaélések, gyakran megalázó bánásmód éri a harmadik országbeli dolgozókat (…) illetve a nők zaklatásáról is beszámoltak az interjúalanyok. Ezeknek az eseteknek a többsége láthatatlan marad, mert nagyon gyakran maguk az érintettek nem merik ezt jelenteni, mert félnek a retorziótól, illetve nagyon gyakran a cégek és a magyar dolgozók is próbálják ezt eltussolni – mondta Bodor Krisztofer a G7 Podcastban. https://g7.hu/uploads/2025/01/g7_vendegmunka.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. A vendégmunkásokról az elmúlt hetekben a szabályozás tavaly év végi szigorítása kapcsán volt szó, de nemrég jelent meg egy nagyon részletes tanulmány, ami olyan vendégmunkát érintő témákról is szól, amikről eddig kevesebbet lehetett tudni (a tanulmány vándormunkásokként hivatkozik a Magyarországon dolgozó EU-n kívüli külföldiekre, és a podcastban is így hivatkozunk a köznyelvben vendégmunkásként elterjedt csoportra). A G7 Podcast e heti adásában a tanulmány szerzőjével, Bodor Krisztoferrel, a Periféria Központ munkatársával, a Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk az aktualitásokról és a tanulmányról . Az EU-n kívülről érkező munkások itthon több kihívással szembesülnek, de a problémáik sokszor már azelőtt jelentkeznek, hogy Magyarországra érkeznének. Bizonyos kibocsátó országokban nagyon gyakoriak a problémás toborzói láncok, és az ezekkel való érintkezés a dolgozók eladósodásához vezethet már az érkezésük előtt. Így függési viszonyok alakulnak ki a toborzók és a dolgozók között. Arról is beszámoltak a tanulmány írása során, hogy például Fülöp-szigeteki munkavállalók magyarországi munkaigazolással vesznek fel otthon hiteleket, ami az anyagi függést még tovább mélyítheti – mondta. A vendégmunkások érdekérvényesítését nehezíti itthon a nyelvtudás hiánya, és az információhiány, például a jogaikkal kapcsolatban, amivel a cégek vissza is élhetnek. A kommunikáció hiánya a magyarok és a külföldiek közti feszültségeket is megalapozhatja. Az üzemekben gyakran ezért is dolgoznak külön a magyarok és a külföldiek. „A magyar dolgozók többsége bizalmatlan a harmadik országbeli dolgozókkal szemben, de ez a bizalmatlanság nem kulturális vagy vallási, hanem materiális alapú bizalmatlanság, mert egyszerűen csak féltik a pozícióikat” – mondta erről a kutató. Erre példaként a lakhatás kérdését hozta fel: a magyar dolgozók gyakran neheztelnek a külföldiekre, amiért ők szállást kapnak, miközben nekik nem jár lakhatási támogatás. Egyes szakszervezetek azt próbálják kommunikálni ilyenkor feléjük, hogy azért a munkásszállón sem fenékig tejfel az élet, ott gyakran két-három fős szobákban laknak, ahol folyamatos a nyüzsgés a többműszakos munkarend miatt. Ezeket a feszültségeket a foglalkoztató cégek is tudnák csökkenteni, de az integrációs programokban sokszor nincs nagy gyakorlatuk, vagy nem szívesen költenek rájuk. Az integráció esélyét csökkenti az is, hogy a szabályozás miatt a vendégmunkások legfeljebb három évig maradhatnak Magyarországon, így ők és a foglalkoztatójuk sem gondolkodik hosszú távon. „A külföldi dolgozók is zárkózottak, lehúzzák a műszakot, aztán mennek a dolgukra” – mondta erről Bodor Krisztofer, viszont azt is megjegyezte, hogy azért ennek az ellenkezőjére is van példa. A kutató olyan esetekről is beszámolt, amikor magyar dolgozók hívták magukhoz vacsorára vagy közösen sportolni a külföldieket. Viszont ezen a területen egyértelműen lenne még mit csinálni, és értelme is lenne annak, hogy próbáljuk elkerülni, hogy ne legyen toxikus munkaviszony a gyárakban, és a dolgozók ne essenek egymás torkának – mondta. A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy: mennyire pótolják a demográfiai folyamatok miatt a munkaerőpiacról kieső munkaerőt a vendégmunkások? Milyen iparágakban dolgoznak, mekkora arányban dolgoznak munkaerőkölcsönző cégeknél, hány évesek, milyen az iskolai végzettségük? Mi köze van a Fülöp-szigetekiek érkezésének az ukránok távozásához? Hogy áll Magyarország a regionális versenyben a vendégmunkásokért, és miért jönnek ide, ha uniós összehasonlításban rosszak a magyar bérek? Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre ! Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban? Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak? 200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait. The post Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van

vor 19 weeks

—

„A gyerekeink bajban vannak: annyira megváltozott, felgyorsult körülöttünk a világ, hogy elveszítettük azokat a struktúrákat, amik azt tették lehetővé, hogy a gyerekek normál ütemben fejlődjenek, és minél stabilabb idegrendszerrel tudjanak az iskolába kerülni” – mondja a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új epizódjában Gruber Andrea, a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány vezetője. https://g7.hu/uploads/2025/01/g7_28ora_januar.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Ma a gyerekek 20-25 százalékának van valamilyen mentális kihívása. Gruber Andrea szerint nem az a válasz, hogy ezeket a gyerekeket – vagy legalábbis jelentős részüket – kell valahogy „másképp tanítani”, hanem a gyerekekkel általában kell másképp foglalkozni, és van az intézményrendszernek felelőssége, feladata abban, hogy megtalálja a válaszokat. A pedagógusok, nevelők kevéssé vannak felkészülve a „problémás”, viselkedészavaros, adott esetben akár agresszív gyerekek kezelésére, és nagyon kevés segítséget is kapnak, hogy ezeket a helyzeteket kezelni tudják. Így érhető, hogy próbálnak szabadulni ettől. Gyakran a fegyelmi vétségre alapozott eltanácsolás lesz a „megoldás”. A viselkedészavar sok esetben látszik (verekedés, vagy teljes passzivitás és „megbújás” az órán). Amikor legalább feltűnik, azt sem nagyon tudják kezelni, és ilyenkor történnek próbálkozások szakértői bizottsághoz küldéssel, vagy pszichológus, pszichiáter keresésével, de az utóbbiakból is óriási hiány van. Nagyjából ezer vagy még több gyermekre jut egy iskolapszichológus, és a gyerekpszichiátriai ágyak száma is minimális. Van azonban olyan befelé forduló, folyamatosan szorongó, önmarcangoló magatartás is, amely legalább ennyire veszélyes, de erre sokszor fel sem figyelnek az iskolában. A NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány Bruce Perry amerikai pszichiáter neuroszekvenciális modelljét követi. Eszerint a különböző viselkedészavarok alapvetően valamilyen kora gyerekkorban elszenvedett trauma tünetei, ahol traumán nem feltétlenül egyszeri nagy negatív hatást kell érteni, hanem a folyamatos stressznek való kitettséget. Amint Gruber Andrea elmondja, „az ember mint faj úgy van összerakva, hogy 30-40 fős klánokban tudjunk jól működni”. Ezek az idők során felbomlottak, és ezzel eltűnt az a biztos támogató közeg, ami segítette az ott növekedő gyerekek stabil felnőtté válását. Valójában ma is sok nyugodt felnőtt kell, kellene a gyermek fejlődési környezetében ahhoz, hogy a felnőtté válás útján megfelelő támogatást kapjon. Gruber Andrea és a podcast házigazdája, Holtzer Péter „Nem elég, hogy egy kütyüt nyomunk a gyerek kezébe, vagy megvesszük az összes játékot és mindent, amit a gyerek megkíván, nem erre van szüksége, hanem a mi figyelmünkre, arra, hogy leüljünk vele, amikor még egész pici baba, akkor gügyögjünk, azt a színes kockát háromszor, négyszer, ötvenszer tegyük az egyik oldalról a másikra” – mondja Gruber Andrea. A módszer amerikai kifejlesztője szembe megy a mainstream pszichológiai megközelítésekkel, és azt is vallja, hogy biológiai, fiziológiai elváltozások jóval kisebb százalékban vannak jelen a gyerekeknél, mint azt a diagnózisok sejtetik. Eszerint az ilyen diagnosztikai címkék közül sok valójában levehető a gyerekről. Mindeközben a valóban fiziológiailag „beteg” gyerekeknek is érdemben tud segíteni, fejleszteni a sok pozitív felnőtt figyelem, környezet, a biztonságos, kiszámítható közeg. A segítségadáshoz nem kell „pecsétes papíros hivatalos” terapeutának lenni, viszont azt kell elsajátítani, hogy sok, folyamatos pozitív felnőtt figyelemmel, támogatólag forduljunk a gyerekhez, és ezt a viselkedést kell tudni konzisztensen alkalmazni. Az ösztönös reakciók átalakítása elsődleges: Amikor odakerülsz abba a helyzetbe, hogy jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van, és vajon miért rúgott belém, hanem visszarúgok vagy megpofozom, vagy ráordítok, hogy azonnal takarodj ki a teremből. Egy iskolákat, tanárokat mindebben támogató alapítvány az olyan közeg megteremtésében segíthet, ahol a gyerekekkel legtöbb időt töltő pedagógus is tud aztán gyógyító hatással lenni. Kutatásokkal, az agyról készült nagy felbontású képalkotó eljárásokkal kimutatható, hogy már napi 7-15 perc pozitív interakció gyógyító hatással van a gyerekekre. Az alapítvány iskolákon belüli és saját programokat is folytat. A partneriskolákban a módszertan átadása és mentorálás zajlik, ezek hosszú folyamatok lehetnek. A nem túlzottan támogató, nehéz közegben akadnak pozitív példák is, például amikor a módszertant sok éve használó, hátrányos helyzetű iskolához egyszer csak elkezdtek (vissza)áramlani az érintett gyerekek, mert a térségben híre ment, hogy itt van nyitottság és lehetőség valódi segítő hozzáállásra. Ugyanakkor olyan tapasztalat is van, hogy az alapítványnak azért kell küzdenie, hadd dolgozhasson és segíthesse a rászoruló iskolát, és így akad példa arra, hogy az egyeztetések végén a tankerület különösebb indoklás nélkül azt jelzi, hogy ennek mégsem kíván teret adni. A fenntartó elköteleződésére pedig minden esetben szükség van, hiszen a program elindításakor kapott – akár sokáig tartó – segítséget követően a fenntartónak kell azt hosszú távon működtetni. A közeg tehát ebből a szempontból is nagyon változó, a helyi hozzáállástól függően akadnak erősen támogató és elzárkózó felek is. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok - így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk „Mindenkinek ebből kéne tanulnia” - így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra? Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít. The post Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg

vor 23 weeks

—

Nyilvánvalóan senki nem állítja azt, hogy a minimálbérnek bizonyos szint felett nincs nagyon komoly destruktív hatása a foglalkoztattságra. Az a kérdés, hogy hol van ez a szint. Viszont fontos, hogy nagyon sokáig arról vitatkoztunk, hogy kell-e minimálbér egyáltalán, vagy nem. Most már szerintem a legtöbb közgazdász között az a vita, hogy milyen szintű kell. És ez egy másik komoly kérdés, és nem könnyű megválaszolni – mondta el a G7 Podcastban Linder Attila, a University College London közgazdaságtan professzora. https://g7.hu/uploads/2024/12/g7_12_28_minimalber.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Az elmúlt évtizedekben nagyon nagyot változott az, ahogy a közgazdászok a minimálbér munkaerőpiaci hatásairól gondolkodnak. Ennek az az oka, hogy a kilencvenes évektől kezdve a tudományág a korábbi elméleti fókusz helyett egyre inkább empirikus adatokra és a természettudományos kísérletekéhez jobban hasonlító módszertanra kezdett el támaszkodni. A közgazdászoknak régi intuíciója volt, hogy a minimálbér a versengő piac bérszintje fölé emeli a bérszintet, ami negatívan kell hogy hasson a foglalkoztatottságra. Az 1990-es években aztán két közgazdász, David Card és Alan Krueger New Jersey és Pennsylvania államokat vizsgálva – az elsőben volt minimálbér-emelés, a másikban nem – azt az eredményt kapta, hogy a minimálbér emelése még növelheti is a foglalkoztatottak számát . Ez mind módszertani szempontból, mind a vizsgálatok megközelítését tekintve jelentős változásokat indított el a terület kutatásában. Lindner Attila – aki a témával kapcsolatos kutatásaiért nemrég megkapta a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület Kézdi Gábor Kiváló Fiatal Kutató Díját – szerzőtársával egy idei műhelytanulmányában a minimálbérrel kapcsolatos új kutatási eredményeket gyűjtötte össze. A tanulmány egy része arról szól, hogy milyen csatornákon keresztül képes a piac felszívni a minimálbér-emelés következtében létrejövő költségnövekedést. Az emelés hatására emelkednek a bérek az alacsonyan képzettek között, de nem csökken a foglalkoztatottság. Akkor ebből egyértelműen következik, hogy növekszik a bértömeg, amit ezek az emberek keresnek. Három csatornát lehet beazonosítani, hogy a bértömeg honnan jön. Egyrészt jöhet a vállalatoktól, tehát kevesebb lesz a profitjuk. Jöhet abból, hogy megemelkednek az árak, tehát a fogyasztók fizetnek érte, és valamennyi jöhet abból is, hogy a cégek növelik a hatékonyságukat – mondta Lindner, hozzátéve, hogy általánosságban nagyjából 50 százalékban az árnövekedés, 30 százalékban a hatékonyságnövekedés és 20 százalékban a profitcsökkenés magyarázza a bértömeg növekedését. Lindner szerint abban is változás volt az elmúlt évtizedekben, hogy egyre több kormányzat mozdult el olyan irányba, hogy már nem csak jóléti intézkedésként tekint a minimálbérre, amivel az alacsonyan képzettek életszínvonalát lehet növelni. Most már egyre inkább azt igyekeznek megakadályozni vele, hogy a vállalatok az alacsony béreikre alapozva hozzanak létre versenyelőnyt. A kutatások alapján arról is egyre többet tudni, hogy a minimálbér-emeléseknek milyen hatása van a bérskála különböző szintjein. Ez azért is aktuális kérdés, mert a magyar kormány 2028-ig tempósabban növelné az átlagbéreket és közben felzárkóztatná a minimálbéreket is. Ez a két cél Lindner szerint nem mond ellent egymásnak. A minimálbér alkalmas arra, hogy növelje a béreket az alacsony keresetűeknél, van egyfajta tovagyűrűződő hatása is, de ezek a hatások a legtöbb tanulmány alapján körülbelül 30-40 százalékkal a minimálbér felett már eltűnnek. Az átlagbérekre van valamekkora hatása a minimálbérek emelésének, de ez a hatás nagyon kicsi – mondta. A podcastban szó volt még arról is, hogy: mit tudunk a minimálbér-emelés és a termelékenység kapcsolatáról, melyik van hatással melyikre? Mennyire fontos ennél a kapcsolatnál, hogy munkaerőhiány van egy országban? Következik a minimálbérekkel kapcsolatos kutatásokból, hogy érdemesebb iparági szinten kezelni a minimálbéreket országos szint helyett? És mit gondolnak a fogyasztók arról, ha drágulnak a termékek, hogy magasabb legyen a minimálbér? Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre ! Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban? Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak? 200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe. The post A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben

vor 25 weeks

—

Az ingatlanszektor és a művészet kapcsolata hosszabb múltra tekint vissza, de korábban nem kapott megfelelő hangsúlyt a cégek kommunikációjában. Manapság azonban egyre fontosabbá válik, hogy az értékteremtést láthatóvá is tegyük – mondta Major Krisztina, az iO Partners irodatranzakciós igazgatója a G7 Beszélgetések legújabb részében. Az epizódot ide kattintva vagy bármely podcastlejátszón lehet meghallgatni. https://g7.hu/uploads/2024/12/iO_G7_Vattay_Major.mp3 „Az irodaterek kialakításánál fontos, hogy a design mellett olyan művészeti alkotások is figyelmet kapjanak, amelyek képesek egyedi és hosszú távú értéket hozzáadni a terekhez” – emelte ki Vattay Csilla, a GTC bérbeadási igazgatója. A belsőépítészet szerepe is különösen hangsúlyos, hogy a művészeti elemek már a tervezési szakaszban megtalálják helyüket. Ezek nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem pozitív hatást gyakorolhatnak a munkavállalókra és az irodaterekben zajló folyamatokra is. Major Krisztina szerint Magyarországon a kortárs művészek kínálata rendkívül sokszínű, és számos műalkotás elérhetőbb árkategóriában mozog, mint egyes designbútorok. „Fontos felismernünk, hogy a műalkotások nem csupán esztétikai értéket képviselnek, hanem a vállalati identitás erősítéséhez és a presztízs növeléséhez is hozzájárulhatnak. A design része kell, hogy legyen a művészet is, hiszen ezek együttesen tudják igazán emelni az irodatér színvonalát. A mi cégünk megfelelő kapcsolati hálóval rendelkezik a művészeti szcéna szakértő szereplőihez, akik segíthetnek abban, hogy a művészetet hatékonyan integráljuk az irodaterekbe. Célunk, hogy rávilágítsunk a művészet jelentőségére, és támogassuk annak térnyerését” – tette hozzá. A podcast megjelenését az iO Partners támogatta. The post Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Győzött a kártyás fizetés a kiskereskedelemben, a többi szektor még várat magára

vor 25 weeks

—

A Mastercard Doppio nevű programja még 2019-ben indult azzal a céllal, hogy megduplázzák a kártyaelfogadó terminálok számát Magyarországon. Ez sikerült: jelenleg nagyjából 300 ezer terminál üzemel itthon, ami nagyon szép szám, különösen úgy, hogy 10-15 százalékkal csökkent a Covid alatt a boltok száma. A környező országokhoz képest ezzel behoztuk a lemaradást. Nehéz megmondani, mikor érjük el a plafont, mert van még hova fejlődni, de az elmúlt időszakban már nyugodtan tudtam fizetni kártyával akár a lángososnál is – mondta Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója a G7 Beszélgetések legfrissebb epizódjában. A podcastot ide kattintva vagy bármely podcastlejátszóban lehet meghallgatni: https://g7.hu/uploads/2024/12/Mastercard_Doppio_G7-beszelgetesek.mp3 A jegybank statisztikája szerint 38 százalékos a digitális fizetések aránya jelenleg Magyarországon – pár éve ez még 32-33 százalék volt. Az MNB célja, hogy 2030-ra elérjük a 60 százalékos arányt. Ezt mi a kártyás oldalon szeretnénk még hamarabb elérni, sőt, bizonyos szektorokban – például a kiskereskedelmi hálózatokban – már most 60-70 százalékos a kártyás fizetés aránya a készpénzzel szemben. Ha mindenhol egyszerűbbé, kényelmesebbé tesszük a fizetést egy gombnyomásosra, akkor a kereskedők is inkább elkezdik kínálni a digitális fizetést a vevőknek – mondta a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója. A kártyaelfogadás ma már 90 százalékban technológiai szolgáltatás, kis része kapcsolódik banki műveletekhez – hangsúlyozta Szász Ferenc. Ennek megfelelően az a trend a magyar piacon is, hogy egyre több pénzintézet lép ki erről a piacról, és szervezi ki vagy alakítja át közös vállalatba ezt a tevékenységet. Most már több mint 60 kártyaelfogadási szolgáltatást kínáló cég van itthon, telített a piac. Örülünk annak, hogy minél több digitális fizetési lehetőség jelenik meg a piacon, a lényeg, hogy elmozduljunk a készpénztől – jelentette ki Szász Ferenc. A vevőkre bízzuk, melyik digitális fizetést választják, mi azon dolgozunk, hogy ez a kártyás legyen – de például a lengyeleknél a QR-kódos fizetés nagy szeletet hasított ki a fizetésekből, a személyek közötti kifizetéseknél. Részünkről a fő fókusz a kártyaalapú fizettetések innovációján, valamint az elfogadói hálózat építésén van és lesz, ami hosszútávon biztosítja a bankkártyás fizetések térhódítását a készpénzzel szemben.” A podcast megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta. The post Győzött a kártyás fizetés a kiskereskedelemben, a többi szektor még várat magára first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Csökkent a digitális fizetési tudásindex, de az infrastruktúra tovább fejlődött

vor 26 weeks

—

Most először csökkent négy év után a digitális fizetéssel kapcsolatos tudásunk, ami a folyamatos edukáció fontosságát mutatja. Bár az iparág és a szabályzó is folyamatosan tesz ezért, látszik, hogy még többet, még fókuszáltabban kellene csinálni, a fiatalok mellett az idősebbekre, az alacsonyabban edukáltabbakra is kiterjeszteni – mondta Martinovic Boris, a Mastercard public policy igazgatója a G7 Beszélgetések legújabb részében a Mastercard által negyedik alkalommal publikált Digitális Fizetési Index (DFI) kapcsán. Az epizódot ide kattintva, vagy bármely podcast-lejátszóban lehet meghallgatni: https://g7.hu/uploads/2024/11/Mastercard_Martinovics-DFI.mp3 Bár a tudás alindex most először 1 ponttal csökkent tavalyhoz képest, így 54 ponton állt, ezt nem önmagában, hanem a piaci változások tükrében kell vizsgálni – emelte ki. A hazai fizetési infrastruktúra évről-évre egyre kiterjedtebb, például egyre több a POS-terminál, és egyre több fizetési megoldás is elérhető – ezzel együtt magasabbra is került a léc, amit meg kell ugrani, ezért csökkenhetett az idei pontszám. Idén is az infrastruktúra alindex volt a legmagasabb, most 78 pontot ért el a 100-ból (64-gyel kezdtük 2020-ban). Ennek fő oka, hogy a covid nyomán sokkal jobban elterjedtek a kártyás elektronikus fizetési lehetőségek, de segítették az azonnali fizetést behozó szabályozási változások és a piaci trendek is. Van ugyanakkor tér még fejlődésre ebben a mutatóban is, hiszen jelenleg az itthoni kereskedelmi egységekben kicsit kevesebb mint 50 százalékos arányban tudunk csak kártyával fizetni. Továbbra is készpénz használnak jellemzően a mikrovállalkozások, a kkv-k, és például civil szervezetek, egyéni vállalkozók, fodrászok, gázszerelők. A piac feladata, hogy őket is proaktívan megszólítsa. Ugyanakkor attól még, hogy rendelkezésre áll az infrastruktúra, ez nem jelenti azt, hogy mindenki automatikusan elkezdi használni is. Fel kell építeni a tudást, a bizalmat az emberekben – hangsúlyozta a Mastercard igazgatója. Például még mindig a készpénzt tartjuk a legkényelmesebb és legbiztonságosabb fizetési módnak az indexhez végzett reprezentatív kutatás szerint. Szerintem ez egyszerűen megszokás, a kényelmet gyakran azonosítjuk azzal, hogy mit szoktunk meg. Előfordul, hogy valami objektíven kényelmesebb, de mivel meg kell ismerni, meg kell tanulni, eleinte kevésbé érzékeljük kényelmesnek – mondta. Az iparágban legtöbben most a jövő generációjára, a fiatalokra, különösen a gimnazistákra koncentrálnak, akik már használják a digitális fizetési módokat. Szerintünk nagyon fontos, hogy köztük is célzottabban elérjük és edukáljuk például az elmaradott térségekben élő fiatalokat. Erre indítottuk a Pénziránytű Alapítvánnyal közösen a Bázisiskola projektet – már tíz olyan iskola van országszerte, ahova odaviszik a gyerekeket a közeli településekről, hogy ők is ismerkedjenek a digitális fizetéssel. Nehéz még az idősebbeket elérni edukációval, és ugyancsak nehéz a nagyon szegény, nagyon aluledukált térségekben élőkhöz eljutni. Ezért is támogatnánk például a szociális juttatások kiosztásának digitalizálódását – mondta Martinovic Boris. A podcast megjelenését a Mastercard támogatta. The post Csökkent a digitális fizetési tudásindex, de az infrastruktúra tovább fejlődött first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot

vor 26 weeks

—

Egyre többen választják az Ausztriát új otthonuknak. A szomszédos ország magasabb életszínvonala és főként a magasabb fizetések vonzóak a magyarok számára. De vajon valóban boldogabbak-e az ausztriai magyarok, mint ha itthon maradtak volna? Az Ausztriában élő magyarok úgy nyilatkoztak, hogy a kiköltözés előtti elégedettségük az életükkel az 5,9-6 körüli volt, tehát országos átlag alatti, és jelenleg Ausztriában pedig ez 7,4-re növekedett – mondta el a G7 Podcastban Németh Ádám, az Osztrák Tudományos Akadémia Urbanisztikai- és Regionális Kutatások Intézetének kutatója. https://g7.hu/uploads/2024/11/g7_ausztria.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Ez igen nagy javulás, tehát egyértelműnek tűnik, hogy aki Magyarországról Ausztriába költözött, annak sokat javult a jóléte, amit köznapi értelemben boldogságnak hívunk. Ez a szint is azonban nagyban elmarad az osztrák 2022-ben 7,9-es átlagtól. A MIGWELL nevű kutatás részletes eredményeit ezen a honlapon lehet megismerni. A kivándorolt magyarok boldogsága magasabb a magyarországi 6,8-6,9-es értéknél. A jólét mérése és az eredmények értelmezése nem egyszerű, ahogy erről Németh Ádám részletesebben is beszélt az adásban. A szubjektív jóllét mérésének három pillére van. Kognitív dimenzió: ez az általános, illetve az életkörülmények bizonyos aspektusaival kapcsolatos elégedettségre vonatkozik. Mérik többek között a jövedelemmel, lakhatással, egészséggel és szociális kapcsolatokkal való elégedettséget is. Erre jellemzően egy 0 és 10 közötti értéket kell adni. Affektív dimenzió: ez az érzelmi, hangulati állapotot térképezi fel. Megkérdezik az embereket, hogy az elmúlt négy hetükre gondolva milyen gyakran éreztek például boldogságot, levertséget, magányt, vagy stresszt. A válaszok a „mindig” és „soha” közötti skálán szóródnak. Eudaimonikus dimenzió: azok a tevékenységek, amelyeket az emberek önmagukért választanak valamilyen belső motiváció miatt, és közben úgy érzik, kiteljesednek, szintén növelik a jóllétet. Kulcsfogalmak: a tartalmasnak, hasznosnak tartott élet, önbecsülés, önazonosság és önmegvalósítás. Az alábbi grafikon az európai országokat mutatja be az alapján, hogy hol mennyire érzik magukat jól az emberek. Itt is látszik, ez nem csak az egy főre jutó GDP-től vagy a jövedelem nagyságától függ: Románia és Lengyelország úgy a kontinens legboldogabb országai, hogy közben nem a leggazdagabbak. Az ausztriai magyarok esetében a jóllétükre a transznacionális életformájuk is hatással lehet. Ez egy viszonylag új fogalom a migrációkutatásban, és azokra vonatkozik, akik két vagy több országban egyszerre vannak otthon, és emiatt bizonyos mértékig több helyhez is kötődnek. A kapcsolati hálójuk egyre nagyobb távolságokat fed le országhatárokon át, a családtagjaik több országban szóródnak szét, és gyakran több háztartást is fenntartanak, azok között kisebb-nagyobb rendszerességgel ingáznak. Az adatok azt mutatják, hogy az Ausztriában élő magyaroknak körülbelül kétharmada továbbra is fenntart lakcímet vagy háztartást Magyarországon. Döntő többségüknek továbbra is megmaradt a magyar baráti, ismeretségi köre. Legalább a felük egy évben minimum négyszer-ötször, tehát kvázi legalább kéthavonta hazalátogat Magyarországra. – mondta erről Németh Ádám. Az erős kapcsolatot az is mutatja, hogy az ausztriai magyarok 47 százaléka utal haza pénzt, illetve támogat egy Magyarországon élő családtagot. Az interjúk tapasztalata alapján az ausztriai magyarok azonban egymásról gyakran nincsenek jó véleménnyel, és nem is igazán segítik egymást – ez eltér más migráns csoportoktól, ahol jobban jellemző a segítségnyújtás. A kutatási adatok egyik legérdekesebb eredménye, hogy a Bécsben élő osztrákok összességében véve kevésbé elégedettek az életükkel, mint az ország más tartományaiban élők. Az Economist szubjektív elemekre épülő, a helyi lakosság életminősége helyett a multik külföldi kiküldetésben lévő (expat) kollégáinak igényei alapján összeállított listája szerint Bécs rendre a világ egyik legélhetőbb városa. A városi boldogsági lista azonban más mutat, mint a városban élők saját életével való elégedettsége. Ausztrián belül a bécsi osztrákoknál a legalacsonyabb a boldogság szintje. Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre ! Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban? Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak? 200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Elviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő! Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt. The post Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Keresik a fenntartható irodaépületeket a cégek, de a magasabb bérleti díjakat inkább megúsznák

vor 27 weeks

—

Idén már sokkal jobb a helyzet a kereskedelmi ingatlanpiacon tavalyhoz képest, amikor az üzemeltetési költségekben volt egy nagy ugrás az energiaárak miatt. Szerencsére most az ellenkezőjét látni – mondta Pál Tamás, az iO Partners üzletfejlesztési igazgatója a G7 Beszélgetések legújabb részében. Beruházói oldalon ugyanakkor kihívást jelent Hancz Anita, a WING iroda értékesítési igazgatója szerint, hogy ha már egyszer fejlesztünk, akkor akár 15 évre előre gondolkozunk, fenntarthatóbb épületeket építünk, ami nagyobb költséggel is jár, de a bérlők jellemzően még nem fogadják ezt el. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni: https://g7.hu/uploads/2024/11/io_hancz_anita_pal-tamas.mp3 Ha egy bérlő költözik, akkor fenntarthatósági szempontból jobb épületbe akar csak menni, ha pedig marad, akkor is ebbe az irányba kell alakítania a működését – vélekedett a WING irodákért felelős értékesítési igazgatója. Ezért az új fejlesztéseket már közel karbonsemleges technológiával tervezik, aminek megvan az ára: négyzetméterenként havi 24-25 euró bérleti díj alatt nem lehet kihozni a beruházást. Ha a bérlői oldalon ez nem elfogadott, akkor nehéz lesz továbblépni, de Hancz Anita szerint azért ebbe az irányba haladunk. Korábban mindenki növekedett, a fejlesztések vitték fel a bérleti díjakat, prosperált a piac; ezzel szemben most nagyobb tervezést kíván, egy pici kivárás érzékelhető a piacon a meglévő irodáknál és a fejlesztéseknél is – szögezte le Pál Tamás. Most nagyon sok bérlő újratárgyal, területeket csökkentenek, optimalizálnak – ez segíti a helyben maradást. Vannak új épületek, amelyek szeretnék megcsípni a nagy bérlőket, de nem indították el időben a fejlesztést, ami így nem tud megvalósulni addig, amíg lejár egy-egy cég bérleti szerződése. Előfordul, hogy a bérlő nem szeretné kifizetni a bérleti díjat, mert talál kedvezőbbet is a piacon, vagy a saját, meglévő helyén dönt épületmodernizálás mellett. Sok a bizonytalansági tényező, ami miatt nem indul el újabb fejlesztés, és így befagy a verseny. Lehet, hogy visszatérünk abba az időszakba, hogy nem lesznek spekulatív fejlesztések az irodapiacon, azaz nem indul úgy beruházás, hogy még nincs meg a bérlő – vélte Hancz Anita. A podcast megjelenését az iO Partners támogatta. The post Keresik a fenntartható irodaépületeket a cégek, de a magasabb bérleti díjakat inkább megúsznák first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” – mekkora a baj az európai autóiparban?

vor 27 weeks

—

Nem szabadott volna ilyen mesterséges módon és ilyen durván belemártania magát a politikának abba, ahogyan eddig fejlődött az autóipar, mert ezzel szerintem nem tettünk jót magunknak. Egy organikus, kicsit lassabb, de jobb alapokkal rendelkező átmenet szerintem egy stabilabb alapokon nyugvó zöld átmenetnek lehetett volna a megalapozója. Most pontosan azt a visszacsapást érzékeljük a vásárlók esetében, ami abból fakad, hogy nagyon sok esetben egyszerűen túlzottan optimista, és szerintem egyszerűen félrevezető módon volt kommunikálva sok minden, ami a valós előnye egyébként az elektromobilitásnak, sok minden pedig egyszerűen el volt hallgatva – mondta Várkonyi Gábor a G7 Podcastban. https://g7.hu/uploads/2024/11/g7_2024_11_30.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Szinte minden nap érkezik mostanában valamilyen hír az európai autógyártás válságáról. A Volkswagennél gyárbezárások merültek fel, de a BMW és a Mercedes is szenved. Ráadásul mindez még csak a jéghegy csúcsa, ugyanis egyáltalán nem csak a nagy német gyártók néznek szembe mostanában hatalmas kihívásokkal. A z autóipari válságot a magyar ipar is nagyon megérzi, többek között emiatt is gyengébb a vártnál a magyar gazdasági növekedés. A G7 Podcast vendégei Rózsa Tamás, a Top Tier Consultants járműipari tanácsadócég ügyvezető igazgatója és Várkonyi Gábor autópiaci szakértő voltak, akikkel megpróbáltunk a fenti híreket kontextusba helyezni. Rózsa Tamás szerint az európai autógyártás az elmúlt időszakban egyszerre néz szembe ciklikus és strukturális válságtünetekkel. A strukturális problémát az elektromos átállás és az ahhoz kapcsolódó szabályozásnak való megfelelés jelenti. 2025-ben szén-dioxid-kibocsátási szigorítások lesznek az Európai Unióban, az autógyártók ezért erre az évre időzítik számos elektromos modelljük bevezetését. Ha a kibocsátáscsökkentés nem jön össze, szigorú büntetésekre számíthatnak. A problémát az okozza, hogy az elektromos autók gyártásának költségei nem csökkentek a tervezett ütemben, és az autóvásárlók sem lelkesednek annyira ezekért a modellekért. Túl volt képzelve a kereslet, a kínálat meg drágább. Valakinek viszont meg kell fizetnie ezt a fajta átállást, és senki sem szeretné. Az autógyártó, az autóvásárló a saját zsebéből, az államok a támogatásban. De hát nyilván akkor lesz nagyobb a piac, ha több autót költséghatékonyabban gyártanak le, és akkor ez egy körkörös gondolatmenet. Ez a nagy probléma, hogy az elektromos átállást hogyan lehet kivitelezni – mondta Rózsa Tamás. Szerinte az iparágban a mai napig is az a forgatókönyv az igazodási pont, hogy 2035-re betiltják az új robbanómotoros autók értékesítését. Ebből az következik, hogy egy lényegesen nagyobb elektromosításnövekedésnek kell bekötekeznie Európában. „Ez egy olyan forgatókönyv, aminek az esélye a 2024-es számok és a mögötte lévő fundamentumok alapján csökken” – mondta. Hozzátette, mivel a 2050-es nettó zéró célkitűzés így is igazodási pont marad, ezért a 2035-ös határidő kitolását jelentheti csak a gyakorlatban (nem pedig a teljes elengedését), ha ez a forgatókönyv nem teljesül. Várkonyi Gábor szerint az elektromos autók számának növelése önmagában eleve rosszul megfogalmazott cél. „A megtett kilométerek minél nagyobb számában kellene emissziómentesen, fenntartható energiával működtetve mozgatni egy autót. A kettő egyszerűen nem ugyanazt jelenti” – mondta. Szerinte például a nagyobb akkumulátorral ellátott, drágábban gyártható, sok esetben feleslegesen nagyobb elektromos autók akkumulátormennyiségét elérhetőbben lehetne szétosztani sok plug in hibrid autóra. Az ilyen autó esetében, kombinálva a megújuló energiából származó áramot szintetikus üzemanyaggal, minimálisra lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat, ahelyett hogy azt szubvencionálnánk, aki tud magának venni 30 millió forintért egy 100 kilowattórás akkumulátorú, drága és bonyolult villanyautót – mondta. Az biztos, hogy Kínában az elektromos autók piacán az európai gyártóknak nincs esélye a helyi cégekkel szemben, de az egyelőre még egy nyitott kérdés, hogy a kínai gyártók mekkora piaci részesedést szerezhetnek Európában. Rózsa Tamás szerint több tényezőtől is függ, hogy a kínai gyártóknak milyen esélyeik lesznek Európában, nagyon fontos lesz például, hogy hogyan alakul majd az elektromos autók piaca. Az egyszerre nem lehetséges, hogy nincs elektromosautó-értékesítés, és a kínaiak mégis nyomulnak, mert a kínaiaknak nincs versenyképes robbanómotoros technológiájuk. Ők elektromos autóval törnek be az európai piacra – mondta. Várkonyi Gábor szerint viszont akár még a hagyományos meghajtású autók piacán is okozhatnak meglepetést a kínai gyártók, és ehhez az is hozzájárul, hogy az európaiak elhagyták az alsóbb kategóriás, belépő szintű autók szegmensét, ahol több kínai gyártó is erősen kopogtat. „Szerintem ezt a piaci szegmenst jó eséllyel le fogják tarolni a következő években” – mondta. A podcastban szó volt még arról is, hogy: milyen stratégiákat választhat az európai járműipar a kínai kihívással szemben; miért árulkodhat a brit piac arról, hogy mi várható az EU-ban jövőre; és hogy Magyarországon milyen következményei lesznek a járműipar globális átalakulásának. Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre ! Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak? 200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Elviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő! Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt. The post „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” – mekkora a baj az európai autóiparban? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

G7 Beszélgetések

1
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban

vor 28 weeks

—

„Azt szeretnénk elérni, hogy középiskolás diákok ne egy pontszerű pályaválasztási döntésként gondoljanak arra a szóra, hogy pályaorientáció” – mondja Lendvai Viktor, a HiSchool Alapítvány megálmodója és vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új epizódjában. Míg pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni arról, hogy egyes szakmák mit jelentenek, valójában sokkal fontosabb a diákokat végigkísérni egy úton 9. osztálytól érettségiig. Ezalatt fejleszteni lehet önismeretüket és képességeiket, azonosítani valódi érdeklődési körüket, majd ezekre építve további segítséget adni. https://g7.hu/uploads/2024/11/g7_28_ora_november.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Lendvai Viktor szerint míg a szakirányú képzés területén előrébb jár például az együttműködés ipari szereplőkkel, a gimnáziumokban a pályaorientáció komplexebb, nehezebb folyamat, ahol a pedagógusoknak jellemzően sem kapacitása, sem megfelelő tudása nincs feltétlenül meg ahhoz, hogy ezzel érdemben foglalkozzanak. Jó egyedi példák természetesen vannak, de a tananyagban sem kap szerepet a téma. Ezért a cél egyre jobban beépülni a középiskolai oktatásba, a folyamat támogatásába. A tanulók egy jól összerakott folyamat során az érdeklődési körük alapján minél több élményszerű projekten keresztül próbálhatják ki magukat és építhetik készségeiket, képességeiket. Az ilyenben külső szereplők, segítők nagy mértékben tudhatnak együttműködni iskolákkal, amely a pályaválasztási tanácsadás mellett kiterjedhet csapatban, projektlogikában lefolytatott versenyekre is, bár itt is fontos lenne, hogy ez is pontszerű esemény helyett egyre inkább egy folyamat része legyen. Ebben a keretrendszerben a HiSchool Alapítvány által nyújtott eszköztár egy kutatással kezdődik arról, hogy az iskola, a diákok hogyan állnak a pályaorientációs témával, erről visszajelzés is születik, és ez adja a közös munka alapját. Az első pályaorientációs esemény keretében „impulzusokkal bombázzák” a 9-10. osztályos diákokat, a konkrét ismeretszerzésen túl azért is, hogy másként gondolkozzanak a pályaorientációról. Az együttműködés során – jellemzően önkéntesként segítő – coachok, trénerek fejlesztik a diákok önismeretét, illetve készségeit, képességeit. A valódi érdeklődési körök beazonosítását a terület közelebbi megismerését célzó látogatások is követik vállalatoknál, egyetemeken, kutató intézményeknél, majd erre épülhet a mentorálás, a csapatban végzett projektmunka. Mindezt a folyamatot erősíthetik az azonos érdeklődési körrel rendelkező diákokból kialakított „klubok”, és az is, ahogy a projektmunkák eredményét egymással megismertetik, megvitathatják. Holtzer Péter, a 28. óra szerkesztő-műsorvezetője és Lendvai Viktor, a HiSchool Alapítvány vezetője A beszélgetésben Lendvai Viktor több okot is említ, ami miatt első lépésben az eleve jobb helyzetben lévő gimnáziumokkal tudtak elkezdeni dolgozni, de cél a folyamatos bővítés. „Azok az iskolák, ahol akár már ők maguk szerveztek mentorprogramot, pályaorientációs napokat, nyitottabbak, mint azok, ahol adott esetben a 12. évfolyamos diákokat elküldik az edukációs kiállításra, és ezt jelenti az iskolaszintű pályaorientáció. Sokkal érettebb fázisban vannak abban, hogy hogyan viszonyulnak ehhez a témakörhöz, és mennyire tudják a diákokat támogatni.” Ugyanakkor nemcsak magát a pályaorientációs folyamatot lehet azután eljuttatni azokba az iskolákba is, ahol esetleg távolabbról kell indítani. „Vannak olyan elit gimnáziumok, akik az alumniépítésben is nagyon élen járnak, és a forrásszerzésben is vannak nagyon jó gyakorlataik, és ha ezeket mi összegyűjtjük és utána a többi iskolában terjesztjük, akkor nagyon nagy változásokat lehet ezáltal indukálni. Akkor már nemcsak arról beszélünk, hogy magára a pályaorientációra hatunk, hanem arról, hogy egy integráltabb társadalmat építünk.” Az iskolákban jellemző kapacitáshiány mellett hivatalos anyagi források sem igen állnak rendelkezésre. Általában egy igazgatóhelyettessel lehet a témában együtt dolgozni, aki egyéb feladatai mellett igyekszik a pályaorientációt is a lehetőségei szerint koordinálni. Ezekre plusz iskolai, tankerületi költségvetési keret nem szokott adódni. Az iskolai alapítványok tudnak szülőktől, esetleg öregdiákoktól ilyen tevékenységekre is pótlólagos forrásokat megpróbálni kérni. Korábban inkább, ma már kevésbé vannak pályázati lehetőségek, és ezeknél is mindig gond volt ezek kifutását követően a fenntarthatósággal. A külső segítők, egyének, szervezetek részben „lelkesedésre” és önkéntesek bevonására, részben pedig hatékony, egységesen kifejlesztett módszerekre és infrastruktúrára alapozva tudnak a viszonylag kevés pénzből egyre többet elérni. Ahogy Lendvai Viktor mondja saját tapasztalatairól, „ezt nagyon hatékonyan lehet egy központi szereplőként elvégezni. Most, ha három héten keresztül minden nap máshol dolgozna a pályaorientációs szakember, nagyjából annak a költségnek felel meg az alapítvány teljes működési költsége.” Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a g7@g7.hu címre. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok - így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk „Mindenkinek ebből kéne tanulnia” - így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra? Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknak A munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Az akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereket Főleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól. Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Valamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikra A Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani. The post Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően .…

Willkommen auf Player FM!

Player FM scannt gerade das Web nach Podcasts mit hoher Qualität, die du genießen kannst. Es ist die beste Podcast-App und funktioniert auf Android, iPhone und im Web. Melde dich an, um Abos geräteübergreifend zu synchronisieren.